Header Pic Header Pic
Header Pic
 
Header Pic
Header Pic Header Pic
Header Pic

Gyógyszer-Info

OGYEI logo hiv

Egészségvédelem


Elérhetőségeink

kapcsolat3.jpg

Óhegyi Web


Figyelmeztetés

A honlap oldalain található gyógyszerinformációk, betegség esetén nem helyettesíthetik szakember megkeresésének szükségét. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, kérdezze meg gyógyszerészét! 

Impresszum

Oldallátogatások

Oldalletöltések száma: 1287276

hallas12.jpgA zaj különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a hallószervben, mind a központi és a vegetatív idegrendszerben.


A halláscsökkenés kifejlődésének üteme, mértéke és formája sok tényezőtől függ. Ma még ezeknek csak egy részét ismerjük.

A zaj károsító hatása függ:

  • az erősségétől,
  • a hangmagasságától,
  • az időtartamától,
  • az időbeli megoszlásától,
  • az ember nemétől és életkorától,
  • a különböző fülbetegségektől vagy az azzal kapcsolatban elvégzett fülműtétektől.

Az erősebb zaj károsítja a hallást

Az a feltételezés, hogy a zajt meg lehet szokni, teljességgel helytelen. Minél erősebb a hanghatás, annál jobban károsodnak a belsőfül finom érzősejtjei (a kb. 20 ezer szőrsejt). A 85 decibeles (dB) zajszint még elviselhető nyolc órán keresztül (A hangnyomás szintjét a zaj mérésére használt decibelben adjuk meg. A dB logaritmusos szám).
Ha az időtartamtól függően túlzott a terhelés és hiányzik a megfelelő pihenés a zajhatások között, akkor a szőrsejtek regenerálódása lelassul vagy megáll, de működésük mindenképpen károsodik. Ilyen károsodást olyan erős zajok okozhatnak, mint például egy petárda, lőgyakorlat vagy egy játékpisztoly (amelyek hangerőssége akár 180 dB is lehet!).
A nagyothallók aránya manapság eléri a 15-20 %-ot, és ez a szám elsősorban a fiataloknál nő. Irodalmi adatok szerint a nagyvárosok zaja ma harminckétszer annyi, mint 1932-ben.
A közép- és kelet-európai nagyvárosok zajszintje magasabb a fejlettebb országok nagyvárosaiénál (European Environmental Agency, 1995). Elkészült fővárosunk zajtérképe; a 400 ponton rögzített adatok szerint lényegében nincs olyan főútvonal, ahol elfogadható lenne a hangterhelés mértéke. A felmérés szerint Budapest Európa egyik leghangosabb városa, minden második polgár ártalmas erősségű zajban él.
A Közlekedéstudományi Intézet Rt. 2000-ben végzett zaj-monitoring vizsgálatot, amely alapján zajártalom tekintetében a vidéki városok közül Hajdúszoboszló áll az első helyen. Ű

Munkahelyi zaj

Sok munkahelyen elkerülhetetlen a zaj, ezért a nagyothallás hosszú idő óta az egyik leggyakoribb munkahelyi ártalom.

A zajvédelmet szolgáló rendelet az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zajjal kapcsolatban, nappali időszakra 45-60 dB zajhatárt, fölötte zajvédelmet ír elő.

A munkahelyi zajártalom kérdéseivel, megelőzésével és annak lehetőségeivel a hatósági intézkedések mellett a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozik.

Zaj a szabadidőben

Szabadidőnkben gyakran még erősebb zajoknak vagyunk kitéve, mint a munkahelyen. A lakókörnyezetünkben (ezen belül a pihenést, a szórakozást, az ember lelki és testi regenerációját biztosító környezetben) előforduló zajt, mint egyre növekvő zajszennyeződést, még mindig nehezen fogadjuk el, pedig hazánkban már 1937-ben megalakult a Csend Liga.
A szabadidős tevékenységek közül igen hangos a diszkók és a koncertek zenéje (a diszkóban 90 és 110 dB, rockkoncerten 95 és 115 dB közötti a zaj mértéke).
A motorkerékpározás, a házi és kerti gépek, mint pl. a fűnyíró, fúrógépek, sarokcsiszolók, stb. által kibocsátott zajok is káros hatással lehetnek hallásunkra.

A zajok stresszt váltanak ki

A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A zaj okozta maradandó hallásromlás nem gyógyítható, tehát a legfontosabb tennivalónk a megelőzés.
A zajkárosodás az elektrolit-háztartás egyensúlyzavarát, halláskárosodást, a beszédértés zavarát, a központi és a vegetatív idegrendszer különböző kóros elváltozásait eredményezi.
A tartós zajhatás stresszhormonok felszabadulását és az elektrolitok összetételének eltolódását váltja ki, ami a magnézium sejten belüli koncentrációjának csökkenését eredményezi. Modern táplálkozási szokásaink mellett a magnézium bevitele elégtelen. A halláskárosodás a táplálék magnéziumszintjének csökkenésével rohamosan növekszik, míg a jó magnéziumellátottság csökkenti a hallószervet érő zajártalmat.
Az emberi szervezet alkalmazkodóképessége lehetővé teszi, hogy bizonyos monoton zajok vegetatív idegrendszeri hatásait enyhítse, ám 85 dB felett ez az alkalmazkodási képességünk kimerül, ami további, még súlyosabb károsodásokhoz vezet.
Az éjszakai zaj megakadályozza a pihentető alvást A zajártalom hatása éjjel a nappalinak sokszorosa. Egy tanulmány szerint, aki 65 dB-es zaj mellett él, pl. egy forgalmas, hangos utcában lakik, annak 20 %-kal nagyobb az esélye arra, hogy szívinfarktust szenved.
A zajok csökkentik az alvás mélységét, az alvás teljes idejét, ezáltal megváltoztatják a szervezet napi ritmusát, amely összetett mechanizmusokon át az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, ingerlékenyebbek leszünk. Több hazai és külföldi szakirodalmi tanulmány támasztja alá, hogy az állandó környezeti (városi) zaj nagymértékben növeli a neurózisok kialakulásának számát.
A csökkent alvásminőség hosszú távon a koncentráció és a teljesítmény csökkenéséhez vezet, az immunrendszer pedig károsodik. A zajhoz nem lehet hozzászokni

Minden embernek megvan az a nagyszerű lehetősége, hogy tudatosan részt vehet a betegségek megelőzésében, ami segít az egészség megőrzésében, illetve visszanyerésében.

A zajártalom megelőzésére komplex munkaegészségügyi rendszert dolgoztak ki hazánkban:
1. Műszaki intézkedések a munkahelyeken (pl. a zajszint mérése, folyamatos nyomon követése, a műszaki berendezések modernizálása, stb.),
2. Munkaszervezés (pl. a zajos tevékenység rendszeres felváltása nem zajos tevékenységgel),
3. Egyéni zaj elleni védelem. A védelem ilyen formája széles teret és sok lehetőséget ad mindennapi életünk szintjén is.

Forrás: BeaCo
Header Pic
left unten right unten
SÜTIK KEZELÉSE
Tájékoztatjuk, hogy honlapunkon sütiket (cookie-kat) használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Tudjon meg többet erről!